|
Görögország turizmusa 2026-ban
újabb rekordot ért el: csak az
év első négy hónapjában a
külföldi turisták száma
27,1%-kal, a turisztikai
bevételek pedig 37,7%-kal nőttek.
A turizmus segített
Görögországnak gyorsan kilábalni
a 2010-es pénzügyi válságból, és
a világjárvány okozta visszaesés
után is hozzájárult a gazdaság
helyreállásához.
2023-ban a
külföldi turisták
száma már meghaladta a 2019-es
szintet. Ennek a folyamatos
növekedésnek azonban árnyoldalai
is vannak.
Túlterhelt infrastruktúra és
régóta esedékes modernizáció
A Görög Nemzeti Bank
megjegyezte, hogy az utak, a
kikötők, az elektromos hálózat,
a vízellátás és a
hulladékkezelés sok helyen a
végletekig túlterheltek.
A helyzet a
szigeteken a
legsúlyosabb,
a statisztikák szerint ugyanis a
külföldi turisták közel fele itt
tölti a nyaralását.
A Görög Nemzeti Bank adatai
szerint Santorini szigetét
évente csaknem 3,5 millió
külföldi turista keresi fel, ami
a
sziget lakosságának
mintegy 200-szorosa. Mykonoson
ez az arány meghaladja a helyi
lakosok számának 300-szorosát.
Ezeken a népszerű turisztikai
célpontokon azonban az
infrastrukturális beruházások
jelentősen elmaradtak az elmúlt
20 évben.
A 2025 tavaszán bekövetkezett
szantorini földrengéssorozat
rávilágított arra, hogy a sziget
mennyire sebezhető a
természeti
katasztrófákkal
szemben. Ráadásul a sziget évek
óta víz- és áramellátási
problémákkal küzd.
A természetre gyakorolt
következmények meglehetősen
súlyosak
A bank különösen aggasztónak
tartja a turizmus éghajlatra
gyakorolt hatását. Görögország
azon régiók közé tartozik, ahol
emelkedik az átlaghőmérséklet,
és egyre nagyobb a szélsőséges
aszályok, erdőtüzek és más
természeti katasztrófák
kockázata.
A szakértők egyetértenek abban,
hogy az ország
a tömegturizmus
problémájával küzd – különösen
azért, mert néhány szigeten
rendkívül nagy a turisták
koncentrációja. Az elmúlt
években az országot sújtó
természeti katasztrófák több
milliárd eurós károkat okoztak.
A hatalmas turistaáradat
következtében a görög szigetek
számos részén az
albérleti díjak és a
lakásárak
az egekbe szöktek. Ez kiszorítja
a helyi kisboltok és éttermek
tulajdonosait a legnépszerűbb
üdülőhelyekről, ami hosszú távon
a települések eredeti
arculatának elvesztéséhez
vezethet.
A Görög Központi Bank jelentős
irányváltást javasol. Ahelyett,
hogy újabb rekordokat
hajszolnának a turisták
számában,
a turisztikai szezon
meghosszabbítására, a látogatók
régiók közötti egyenletesebb
elosztására és az alternatív
turizmus erősítésére lenne
szükség.
Ha ez nem történik meg, a
szakértők szerint fennáll annak
a veszélye, hogy az ország
pontosan azokat az előnyöket
veszíti el, amelyek
megkülönböztetik más hasonló úti
céloktól - nevezetesen: a
hitelességet, a vendégszeretetet
és a helyi identitást.
„Luxusturizmust próbálunk
kínálni anélkül, hogy
befektetnénk azokba az
emberekbe, akiknek ezt meg
kellene valósítaniuk” –
nyilatkozta
Angela Gerecu
volt turisztikai miniszter.
Hozzátette, hogy a túlzott
turizmus miatt egyes helyeken a
dolgozók kimerülten végzik
munkájukat alacsony bérekért,
bizonytalan körülmények között,
kilátástalanul.
Görögországnak nem a mennyiségi
növekedést kellene célul
kitűznie, hanem egy magasabb
színvonalú
turisztikai kínálat
kialakítását, amelyet a
fenntarthatóság, valamint a
munkavállalók és a helyi
közösségek iránti társadalmi
felelősségvállalás jellemez.
A görög kormány új, különleges
turisztikai fejlesztési tervet
készít elő, amely a
turistaforgalom
mértéke alapján különböző
turisztikai övezetekre osztja az
országot.
A legsűrűbben látogatott
területeken szigorúbb
feltételeket vezetnének be az új
építkezésekre, valamint
korlátoznák az új turisztikai
komplexumok méretét.
A változások az olyan
platformokon
keresztül működő rövid távú
lakáskiadást is érintik, mint az
Airbnb. Athén központi részein
már felfüggesztették az új
regisztrációkat, a hatóságok
pedig további korlátozásokat
tárgyalnak más turisztikai
területekre vonatkozóan.
A görög hatóságok szerint a cél
nem a turizmus korlátozása,
hanem egy
fenntarthatóbb modell
felé való elmozdulás, amely
magasabb színvonalú
szolgáltatásokat kínál, miközben
kisebb terhet ró a természetre
és a helyi közösségekre. |
